Hírek

Sajtószoba - 2016. február 24, szerda

Magyar kutatók eredményei

Népszabadság (Melléklet - Egészség) - 2016-02-24 - 26,27. oldal.

A KINURENINALAPÚ MOLEKULÁK KOMOLY ALTERNATÍVÁT JELENTHETNEK AZ IDEGRENDSZERI BETEGSÉGEK KEZELÉSÉBEN

A hazai egészségügyi statisztikákban a szív- és érrendszeri betegségekkel, no meg a rákkal szoktak rendszeresen riogatni, holott az idegrendszer rendellenességei összességében legalább annyira riasztóak.

Negyvenötezer embert érint a stroke, másfél milliót a migrén, 18 ezren szenvednek Parkinson-kórban és kilencezren szklerózis multiplexben, nem beszélve a depresszióról, amely egy adat szerint havonta kétszázezer magyart gyötör. Mindent összevéve a lakosság közel egyharmada szenved valamilyen idegrendszeri kórképben, közülük éves szinten százezren fekvőbetegként különböző kórházakban, másfél millióan pedig ambuláns betegként látogatják a rendelőket. E betegségek kezelése pedig Európa-szerte a legnagyobb tételt jelenti az egészségügyi költségvetésekben.

Mindez azért még komolyabb veszély, mert e betegségek egyikére sincs olyan végleges és teljes gyógyulást hozó hatékony gyógyszer, netán terápia, amellyel a kórt injekcióval, tablettával vagy műtéttel meg lehetne szüntetni. A rendelkezésre álló kezelések a tüneteket próbálják enyhíteni. A legtöbb ilyen betegség közös gyökerekből, az idegszövet valamilyen károsodásából, degenerációjából ered - hangsúlyozza lapunknak Vécsei László, akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója, az MTA-SZTE idegtudományi kutatócsoport vezetője. A különféle kórképekben a sejten belüli mechanizmusok sok szempontból hasonlóak: energiazavar, a sejtet aktiváló molekulák túlzott felszaporodása vagy épp csökkenése. A feladat tehát olyan védő eljárások megtalálása, amely lehetőség szerint minél jobban gátolja az idegszövetek pusztulását.

A kutatók világszerte ilyen védőmolekulák kifejlesztésén dolgoznak. A Vécsei professzor vezette szegedi csoport állatkísérletek és humán vizsgálatok segítségével talált is olyan vegyületeket, amelyek idegszövetvédő hatással rendelkeznek, s amelyekből szívós munkával, szerencsés esetben hatékony gyógyszerek lehetnek. Az eredményeket neves szakfolyóiratokban megjelent közlemények és szabadalmak is fémjelzik. Képalkotó eljárások bevetésével már korábban bebizonyították, hogy a migrén az agy fehérállományában eltéréseket okoz. Ez jól kiegészíti holland kutatók felismerését, amely a migrénes rohamok következtében fellépő kisebb agyszöveti károsodásokra hívta fel a figyelmet. Mindez azt húzza alá, hogy a migrén nem úri passzió, hanem komoly betegség.

Az utóbbi időben a Vécsei-csoport kutatásainak egyik iránya egy olyan PACAP nevű peptid, amely idegvédő hatással is rendelkezik. A szegedi kutatók pécsi gyógyszerkutatókkal, Szolcsányi János akadémikus és Helyes Zsuzsanna professzor asszony csoportjával együtt azt derítették ki, hogy a PACAP vérben mért koncentrációja jelentősen megemelkedett a migrénes roham kialakulásakor. A szakfolyóiratok által is ismertetett kutatásaikat folytatva a szegediek tovább nyomoznak, egy másik molekula, a kinurenin összefüggéseit kutatják a PACAP-pal.

A kinureninek a depresszióban is fontos szerepet játszó anyag, a triptofán szervezetbeli lebontása során keletkeznek. Most úgy tűnik, hogy a kinureninszerű molekulák képesek befolyásolni a PACAP felszabadulásának mértékét.

A kinureninek feltételezett szerepét a migrénben először Vécsei professzorék írták le a nemzetközi orvosi irodalomban, három szabadalmukat - amelyek más idegrendszeri kórképekben (Huntington-kór, gyulladásos megbetegedések, mint például a szklerózis multiplex) is szerepet játszó anyagokkal kapcsolatosak - már el is fogadták, és további kettő iránti kérelmüket már benyújtották.

E munkáknak, amelyeket szintén szegedi kutatókkal (így többek között Fülöp Ferenc akadémikus és Toldi József professzor, valamint Dékány Imre akadémikus csoportjával) végeznek, persze akkor lesz közvetlenül a betegek számára hatása, ha egy nagy gyógyszergyár továbbfejleszti ezeket az anyagokat gyógyszerré. A kinureninszerű molekulák gyógyszerként való felhasználására külföldön is csak mostanában figyeltek fel, de a magyar kutatók szerepe e fontos idegvédő anyagok kutatásában mindenképpen kiemelkedőnek tűnik. Szerencsés esetben a kinureninalapú molekulák az ilyen problémákkal küzdő betegek kezelésében komoly alternatívát jelenthetnek.

 

Hírarchívum