Hírek

Sajtószoba - 2015. november 13, péntek

Eredményesebb kezelés IgE elleni monoklonális antitestekkel

Medical Tribune - 2015-11-13 - 9,10. oldal

Kezelés
Az urticaria kezelésében az akut esetek nagy része jól reagál a szokványos terápiára. Mind az akut, mind a krónikus forma esetében érvényes, hogy amennyiben a kiváltó tényező ismert, annak kerülésével tünetmentes állapot érhető el. A súlyosabb akut esetekben az antihisztamin mellett szisztémás szteroid adására lehet szükség, súlyos angiooedemában pedig az epinephrin az elsőként választandó szer. A krónikus spontán urticariában, amennyiben gyulladásos góc oki szerepe igazolódott, azt szanálni kell. Pszeudoallergia gyanúja esetén a nem szteroid gyulladáscsökkentőket lehetőleg el kell hagyni. Élelmiszer okozta pszeudoallergia esetén megfelelő diéta szükséges, amely sokszor csak három hét után fejti ki hatását, és annak fenntartásához a diéta tartására 3-6 hónapig is szükség lehet (2).
Az oki terápia mellett vagy ennek hiányában is minden krónikus urticariás betegnél fontos a tüneti kezelés. Mivel a CSU-ban az esetek döntő többségében nem azonosítható a kiváltó vagy provokáló tényező, többnyire a szimptomatikus kezelés javasolt. A terápia hatékonysága előre nem jósolható meg, a betegek egy része emelt dózisú antihisztamin és egyéb immunszuppresszív gyógyszerek adása mellett is tünetes marad akár hónapokig, évekig.
A nemzetközileg elfogadott irányelvek alapján az első vonalbeli kezelés az antihisztamin, majd a második lépcsőben javasolt ennek adása emelt dózisban (napi 3-4), amely a betegek egy részében még így sem mindig hatásos (2. ábra). Az erősebb immunmoduláns szerek adása a következő lépcsőben javasolt, de a szteroid, a ciklosporin A vagy montelukast alkalmazása már jóval több mellékhatással jár, és ezek effektivitása sem garantált (1, 2). További alternatívaként jön szóba a kortikoszteroidok szisztémás alkalmazása, ami leginkább akut, súlyos fellángolás esetén javasolt, és csak rövid ideig, mivel nem állnak rendelkezésre megfelelően kontrollált vizsgálatok a szteroidok alkalmazásáról.
A krónikus spontán urticaria kezelésében az IgE elleni monoklonális antitesteket tartalmazó omalizumab megjelenése jelentett áttörést, amely minimális mellékhatásprofillal, rövid időn belül tünetmentes állapotot eredményezett, még az antihisztaminterápiára nem reagáló betegek 50- 60%-ában is (3). Az omalizumab a keringő IgE-hez kötődve megakadályozza az IgE kötődését a hízósejteken található, nagy affinitású IgE-kötő receptorhoz (FceRI), így rövid időn belül a tünetek megszűnését vagy jelentős mérséklődését eredményezi. A nemzetközi irányelvek által megadott diagnosztikai módszerek, valamint az új terápiás lehetőségek révén az utóbbi években jelentős szemléletváltás következett be az urticaria, de ezen belül is a krónikus spontán urticaria kezelésében, ami mind a betegek, mind a kezelőorvos számára jelentős előrelépést eredményezett a korábbi évek experimentális módszereivel szemben.

Hírarchívum