Hírek

Sajtószoba - 2015. április 14, kedd

Szívbaj: a fejekben kell(ene) rendet tenni

Heves megyei Hírlap - 2015-04-14 - 1,3. oldal

Járványos elhízás - Az Egri Kardiológiai Napokon a megelőzésről is sok szó esett

- Az Egri Kardiológiai Napok egy nagyon jól szervezett orvostovábbképző konferencia, amely - ha a megjelentek létszámát nézzük - az elmúlt esztendők folyamán Magyarország harmadik legnagyobb kardiológuskonferenciájává küzdötte fel magát Balatonfüred és Debrecen után. Az ország vezető kardiológusai jelennek meg Egerben, merthogy ide nagyon fontos eljönni - vélekedett dr. Tóth Kálmán, a PTE KK I. sz. Belgyógyászati Klinikájának igazgatója, egyetemi tanár, amikor is a megyeszékhelyen idén megrendezett eseményen tartott előadást a hazánkban is meglehetősen sokakat érintő szívbetegségek megelőzéséről.
Többek között arról, hogy idehaza túlzottan sok zsírt eszünk, túl sok kalóriát viszünk be, így Magyarországon mára járványszerű méreteket öltött az elhízás. Tóth professzor szerint olyan a lakosság egészségügyi állapota (elhízottsága), mint Amerikában a hatvanas években. Ott azóta már sokat tettek a szemléletváltás érdekében, s nagyobb a hangsúly a szívinfarktus utáni rehabilitáción is. Minden a fejekben dől el, ott kell elkezdeni a rendcsinálást, hogy sokáig bírja a szívünk, mert akárhogy is mondják, a sok zsír akkor sem egészséges, ha az mangalica... És a testmozgást sem lehet megúszni.



Járványszerű elhízás, emiatt pedig mind gyakrabban előforduló koszorúér-meszesedés. Szomorú tény, de ma Magyarországon is vezető halálok a szívbetegség. Dr. Tóth Kálmán, az MTA doktora, egyetemi tanár az egri Kardiológiai Napokon tartott előadásából kiderült, az infarktus korai ellátásában jók a magyarok eredményei, ahhoz azonban, hogy ez tovább javuljon, a fejekben kellene rendet tenni.

- Amikor a szívbetegségek megelőzéséről beszélünk, akkor nem csupán arról fontos szólni, hogyan kerülhetjük el, hogy a szívünk megbetegedjen, hanem talán még ennél is lényegesebb azt tudnunk, hogy egy akut esemény után hogyan kerülhetjük el a végzetes kimenetelt - hívta fel a figyelmet dr. Tóth Kálmán. - A másodlagos prevenció nagyon fontos, nem lehet csak az akut szívbetegségek mind professzionálisabb ellátásával tartós sikereket elérni. Ha megnézzük a magyar adatokat, és ezek nagyon hasonlítanak a volt keleti blokk, azon belül is inkább a közép-európainak mondható országokéhoz, akkor azt látjuk, hogy az ezredforduló után volt egy váltás, azóta a szív-, érrendszeri betegségek miatti halálozás nálunk is örvendetesen csökken. Ennek több oka is van... 
Az egyik, hogy a szívinfarktus ellátásában óriási előrelépést jelentett a korai katéterterápia: hazánkban is egyre-másra nyíltak az ilyen beavatkozásokra képes centrumok, s a nagyobb megyei városok kórházaiban ma már van ilyen. Egerben - sajnos - nincs, de elérhető távolságban, Miskolcon igen. Az ország lefedett, azaz kijelenthetjük, hogy az infarktus korai ellátása ma Magyarországon nagyon jó. Olyannyira, hogy vetekszik a svédországi eredményekkel. Húsz évvel ezelőtt ebben a tekintetben is úgy néztünk Svédországra, az ottani eredményekre, mint elérhetetlen célra - emelte ki dr. Tóth Kálmán. Ahol a lemaradásunk továbbra is megvan, az a korai ellátás utáni időszak. A beteg hazamegy, és azt hiszi, hogy megtörtént a beavatkozás, kitágítottuk az eret, tehát minden rendben van, s éli tovább az életét ugyanúgy, mint előtte. Mindaz a rizikó, ami oda vezetett, hogy infarktust kapott, változatlanul megmarad. Hiába a heroikus beavatkozás, jön a következő infarktus. A korai eredmények jók, ám az egyévesek ezt nem tükrözik vissza. Ha tehát ezeket az embereket egészséges életmódra neveljük, leszoktatjuk őket a dohányzásról, rendszeres testmozgásra bírjuk, eredményesek lehetünk.


Tóth Kálmán szerint ezt nem lehet csupán tanácsadással hatékonyan végezni. Szervezett tréningprogramok kellenek, ambuláns kardiológiai rehabilitációra van szükség. Ma ilyen nagyon kevés helyen működik, noha az előző uniós ciklusban jelentős kardiológiai ambuláns rehabilitációs hálózatfejlesztést hajtottak végre. Ezeket a centrumokat napjainkban adják át, s ha ide megfelelő szakembergárdát sikerül vonzani, és egy szívinfarktus után a betegek nem kimennek az utcára, hanem bekerülnek egy ilyen rehabilitációs rendszerbe, nagyon jó esélyünk van arra, hogy ne kapjanak ismételten infarktust.

A túl sok zsír úgy sem egészséges, ha mangalica 
A férfiaknál az összhalálozásra vonatkoztatva valamivel kevesebb mint ötven százalék a szív-, érrendszeri megbetegedés okozta halálozás. Ám meglepő: a nőknél ez magasabb 51 százaléknál. Hogy miért? Nos, a nők tovább élnek, az érelmeszesedés gyakorisága pedig az életkor előrehaladtával nő. Náluk is ez lesz tehát az ok, csak később. S hogy mit tehetünk? Tóth Kálmán véleménye szerint mivel túlesszük magunkat, elhízunk, így anyagcsere- betegségek alakulnak ki, amelyek aztán kiváltják a korai érelmeszesedést. A fejekben kell(ene) tehát rendet tenni, mert minden ott dől el.



 

Hírarchívum