Hírek

Sajtószoba - 2013. október 8, kedd

Új besorolás a felsőoktatási intézményeknél


IT-Business - 2013-10-08 - 6,7. oldal



Megváltozik a felsőoktatási intézmények besorolása. Jön a "tudományegyetem", "nemzeti szakegyetem", "szakfőiskola" és "regionális főiskola" kategória. Mit jelent ez a diploma értékét nézve?

Új fogalmakkal bővül a felsőoktatás a 2014-es tanévtől, derült ki a legfrissebb 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakra tervezett felsőoktatási stratégiából, amelyet szikrázó vitával egyeztettek a Felsőoktatási Kerekasztal tagjai. (Lásd a "Kerekasztal" keretet!). Az intézmények besorolása mellett a karokat is kategorizálják aszerint, hogy akadémiai vagy praktikus képzést folytatnak-e, sőt a szakértők szerint minden képzési programot be kellene sorolni. Ideális az lenne, ha az ország minden régiójában lenne egy "többkarú universitas", amely egy adott iparággal szorosan együttműködne.
Presztízsvesztés? Mivel az intézmények a szokásos apanázst eddig is nagyrészt a hallgatók száma alapján kapták meg, a jelenlegi állás szerint bajban lehetnek a kevésbé népszerű, vidéki főiskolák. Keretszámok, úgy tűnik, nem lesznek, de azt továbbra is megszabják majd, hogy az egyes képzési területeken hányan tanulhatnak. Ezek után már nem lehet homokba dugni a fejet, hiszen itt van az annyit emlegetett intézményi versenyhelyzet!
Igaz, hogy a felsőoktatási intézmények vezetői egyelőre csak legyintenek az új besorolások miatt, s vannak, akiknek nincsen oka félni a presztízsvesztéstől, de tán még ők sem tudják pontosan, hogy mit jelent rájuk nézve az új felsőoktatási stratégia.
Nézzük tehát egy kicsit részletesebben, mit talált ki a szakmapolitika. (Lásd a "kategóriák" keretet!) Nemzeti szakegyetemi besorolásúak lennének azok az intézmények, amelyek a saját szakterületükön kiemelkedő tudományos eredményeket értek el, de képzési és tudományos profiljuk viszonylag szűk. Műszaki-informatikai terület vonatkozásában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Kaposvári Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Szent István Egyetem tartozhat ide.
A tudományegyetem kategóriára számíthat a Debreceni Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem. A TOP 200 program lényege tehát, hogy 2020-ra a világ élvonalában végezzenek az említett intézmények.
Regionális főiskolák azok, amelyek néhány képzési területen regionális vagy több régióra kiterjedő, esetenként akár országos hatókörrel bíró intézetek, amelyek képzése leginkább gyakorlatorientált. Szakfőiskolák pedig a saját szakterületükön, esetenként kiemelkedő tudományos eredményeket is elért intézmények, amelyeknek képzési és tudományos profilja viszonylag szűken definiálható.
A közösségi főiskolák a felsőoktatási intézmények alapjai lennének, lokális intézményként működnének. Ezek az intézmények - ha nem is műszaki vonatkozású, de érdekes tudni - felsőfokú, diplomás szakembereket, óvónőket, védőnőket, továbbá tanítónőket képeznének a jelenlegi bachelor-programokban.

Profiltisztítás
A felvázolt felsőoktatási stratégiában az eredeti elképzelés szerint jövőre 260 pont lett volna az alsó küszöb, 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300-ra nőtt volna a ponthatár. Ha azonban változtatnak a terven, akkor a 2014-es felvételi során 14 ezer diák kiszorulhat a képzésekből: nekik a közösségi főiskolák által indított felsőoktatási szakképzéseket szánja a minisztérium.
De ez még nem minden. Kénytelenek lesznek lemondani képzéseik egy részéről az egyetemek és főiskolák, ha a kormány rábólint az új felsőoktatási elképzelésekre. Ugyanis azokat a szakokat, amelyek nem passzolnak az adott intézmény profiljába, az állam nem támogatja. A képzési szinteket is intézménytípusokhoz rendelnék: a doktori képzések indítása a tudományegyetemek és az nemzeti szakegyetemek, míg a felsőoktatási szakképzéseké a közösségi főiskolák privilégiuma lenne.
No mármost, a felsőoktatás átalakítása miatt a szakemberek számítanak rá, hogy néhány főiskola és szak megszűnik. De úgy gondolják, hogy egyfajta profiltisztítás fog végbemenni az átalakítás során: a tömegoktatásból minőségi oktatás válik. Ezt a stratégiában szereplő modell biztosíthatja is. Továbbra is minden szakra és minőségelvű képzésekre bejuthatnak a hallgatók, de a kategorizálást a hallgatók választása befolyásolja. Azaz az "értelmetlen" szakok a süllyesztőben végzik.
Nem egy program vagy szak adott általában értelmetlen, netán értéktelen diplomát. Az új rendszer miatt ezután érdemes lesz minden döntésünket alaposan megfontolni, hogy a diplománk ne a kukában végezze, és a piacon is értékelt szakemberré válhassunk.

Felsőoktatási kategóriák
- Nemzeti szakegyetem: a saját szakterületén kiemelkedő tudományos eredményeket ér el, de képzési és tudományos profilja viszonylag szűk. Például: BME, Kaposvári Egyetem, Miskolci Egyetem, Széchenyi István Egyetem és a Szent István Egyetem.
- Tudományegyetem: lehetséges intézménynek számíthat a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem. - Regionális főiskola: néhány képzési területen regionális vagy több régióra kiterjedő, esetenként akár országos hatókörrel bíró gyakorlatorientált intézet.
- Szakfőiskola: saját szakterületén esetenként kiemelkedő tudományos eredményeket is elért intézmény, amelynek képzési és tudományos profilja viszonylag szűk.
- Közösségi főiskola: a felsőoktatási intézmények alapja lenne, lokális intézményként működne. Felsőfokú, diplomás szakembereket, óvónőket, védőnőket, továbbá tanítónőket képezne a jelenlegi bachelor-programokban.

Hírarchívum