Hírek

Sajtószoba - 2013. július 2, kedd

Szűrés és oltás együtt jár

Interjú Prof. Dr. Bódis Józseffel a méhnyakrák-megelőzés helyzetéről


Medical Tribune - 2013-07-02 - 1,6. oldal

"Új magyar adatok a méhnyakrák-megelőzés helyzetéről: múlt és jövő" címmel megrendezett szakmai konferencián először hangzottak el magyarországi közfinanszírozási adatok a betegségteher vonatkozásában. Így már nemcsak szakmai indokok, hanem hazai költséghatékonysági érvek is alátámasztják a nőgyógyász-onkológus szakma által régóta hangoztatott álláspontot, mely szerint a méhnyakrák elleni védőoltás kötelező védőoltási rendszerbe beemelése hazánkban is időszerű lenne.
A Tudományos Akadémián a GlaxoSmithKline Kft. támogatásával megrendezett konferenciát követően Prof. Bódis Józseffel, a Pécsi Tudományegyetem rektorával és dr. Ács Nándorral, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának vezető főorvosával beszélgettünk.


Szűrni és oltani - Magyarországon évente körülbelül 400 nő hal meg, pedig megelőzhető lenne az esetek jelentős része - prof. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora beszélgetésünk alkalmával felhívta a figyelmet arra, Európában már 19 ország részben vagy teljes mértékben finanszírozza a szűrésből és védőoltásból álló méhnyakrákprogramot. Ideje lenne csatlakozni.

Vegyük végig szigorúan a tényeket.
- Az nem minden esetben könnyű, ugyanis ha bármilyen betegséggel kapcsolatos szakirodalmi adatot keresünk, akkor zömében amerikai tanulmányokat találunk, ennek nagyon egyszerű a magyarázata: hitelesek az adataik. Így komoly előrelépés, hogy a Magyar Tudományos Akadémián rendezett konferencián megismerhettük a magyar adatokat. Valahol azt olvastam, hogy a földön durván 12 millió évvel ezelőtt jelent meg a HPV, vagyis az emberi faj megjelenése előtt - öregebb, mint mi vagyunk. A kutatók a HPV elektronmikroszkópos jelét 1949-ben látták először, 1963-ban pedig azonosították a DNS-ét. Harald zur Hausen német virológus először 1983-ban izolálta a HPV bizonyos típusát méhnyakrákos sejtekből. Az évszámok számomra azért érdekesek, mert egy személyes élményem megdöbbentő felismerést hozott számomra: 1989-ben kéthetes tanulmányúton voltam Finnországban, ahol egy kisvárosban a Harald zur Hausen által bejelentett felfedezést követő 5. évben a rákszűrés során már nézték a HPV jelenlétét a kenetben fluoreszcens technikával, vagyis a rákszűrés részévé tették. Akinél megtalálták, azt egy, akinél nem, azt három év múlva hívták újra szűrésre. Ehhez képest Magyarországon csak több mint 10 év múlva nyílt lehetőség arra, hogy egyáltalán valahogy, valamilyen módon szűrni tudjuk a HPV-t, és további tíz évet vártunk a vakcina megérkezéséig. Megelőzni egy rákot egy védőoltással - orvostörténeti pillanat!

Csakhogy a rákmegelőzés alapja a hatékony szűrőrendszer lenne, a hazai adatok azonban e tekintetben is eléggé lesújtó képet mutatnak.
- Magyarországon a méhnyakrákos megbetegedések száma az elmúlt 10 évben a bevezetett szűrő programok hatására jelentősen csökkent, 1400-ról 930-ra, azonban az ebből eredő halálozás évek óta 400 körül ingadozik, tavaly például 375 esetet regisztráltak. Szervezett szűrőprogramokkal bizonyos korszakokban nagyon előremutató eredményeket értünk el, gondoljunk csak az 50-es években Lehoczky Győző által vezetett szűrőprogramra. A nyolcvanas évek elején azonban megtorpantunk, és ma sem tudjuk biztosan, hogy valójában mekkora az átszűrtség. Eltérő adatok látnak napvilágot, 3,8 százalék és 70 százalék közötti tartományon belül mozognak az adatok. A kormány azon törekvése, miszerint a magánellátást nyújtó nőgyógyászokat is jelentésre kötelezné, segíthet a tisztánlátásban, ám talán praktikusabb és ésszerűbb lenne, ha a citológiai laborok jelentenének.

A most beharangozott Nemzeti Szűrőprogram szerint a 25-65 év közötti korcsoportban háromévente végeznének méhnyakrákszűrést. Mi a véleménye erről?
- Ha a tárca által előkészített program marad érvényben, akkor nagyjából 250-270 rákos eset kikerülhet a szűrési programból, körülbelül az esetek egyharmada rejtve maradhat. Költséghatékonysági szempontból a védőnőket akarja a kormány bevonni ebbe a programba, ami tiszteletre méltó törekvés, de félő, hogy eredményesség tekintetében nem hozza meg a várt hatást.

Mit gondol, nem érné meg a kormánynak beemelni a kötelező védőoltások közé a HPV elleni oltást?
- Dehogynem, nem véletlen, hogy az Európai Betegség megelőzési és Járványügyi Központ 2012-es ajánlása alapján Európában már 19 ország részben vagy teljes mértékben finanszírozza a szűrésből és védőoltásból álló méhnyakrákprogramot. A Magyar Tudományos Akadémián publikált kutatás egyértelmű, számszerűsített adatokat is tartalmazott. Az elemzés készítői a primer prevenciós szűrővizsgálatokkal kapcsolatos adatokat a GYEMSZI, az epidemiológiai és költségadatokat az OEP adattárházából gyűjtötték össze, 2004 januárjától 2012 augusztusáig az ellátórendszerben rögzített, a HPV által okozott különféle betegséghez köthető, 560 ezer beteg adatát dolgozták fel. Többek között arra voltak kíváncsiak, hogy a HPV által okozott megbetegedések kezelése milyen kiadásokat jelent az egészségbiztosítónak. Az adatok elég beszédesek: amennyiben csak a köz finanszírozáshoz kötődő, direkt egészségügyi költségeket vesszük figyelembe a HPV okozta méhnyakrák, rákmegelőző állapot, gégepapillomatózis, nemi szemölcs, valamint vulva- és vaginarákok esetében, akkor elmondható, hogy a legjelentősebb terhet a méhnyakrákot megelőző állapotok és a méhnyakrák kezelési költségei jelentik, összehasonlítva más HPV okozta megbetegedések közterheivel. Ami az egyes közvetlen egészségügyi költségeket illeti, a méhnyakrák miatti éves kezelési költségek 1-1,2 milliárd forintot tesznek ki, a méhnyak diszplázia ellátására 450-500 millió forintot költünk évente. A méhnyak konizációjának költsége 200-300 millió forint, ez nagyjából 6-8 ezer beavatkozás ellenértéke. A gégepapillomatózis kezelésének költsége 12-15 millió, a nemi szemölcs éves közfinanszírozási költségterhe pedig 80-90 millió forint körüli összeg.

Letölthető dokumentum(ok)

Hírarchívum