Hírek

Sajtószoba - 2013. március 24, vasárnap

Rangos folyóirat számolt be az MTA által támogatott kutatócsoport eredményeiről

http://mta.hu/mta_hirei/rangos-folyoirat-szamolt-be-az-mta-altal-tamogatott-kutatocsoport-eredmenyeirol-131574/

Az enyhe koponyasérülést szenvedett betegek eredményes kezeléséhez járulhat hozzá a mágnesesrezonancia-képalkotás új módszerein alapuló, speciális kombinált eljárás, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia-Pécsi Tudományegyetem Klinikai Idegtudományi Képalkotó Kutatócsoportja a tekintélyes Journal of Neurotrauma című folyóiratban tett közzé.

Az enyhe koponyasérülés, illetve agyrázkódás százezer emberből átlagosan százat-ötszázat érint évente. Leggyakrabban fiatal vagy középkorú felnőtteknél fordul elő, körükben jóval gyakoribb, mint a tumor, az epilepszia vagy a stroke. A jelenleg használatos diagnosztikus eszközök nem mutatják ki az enyhe koponyasérülés következtében fellépő elváltozásokat. A sérülést követően sok esetben a heveny - rövid eszméletvesztéssel, érzészavarokkal járó - tünetek elmúlása után egyes, a betegek életminőségét rontó panaszok (fejfájás, szédülés, elhúzódó hangulatzavarok, koncentrációhiány, depresszió) hosszú távon is megmaradhatnak.

    "Az enyhe koponyasérülés gyakorisága a népbetegségekéhez hasonlítható - mutatott rá Dóczi Tamás akadémikus, az MTA-PTE Klinikai Idegtudományi Kutatócsoport vezetője. - Ám mindmáig nem áll rendelkezésre olyan módszer, amellyel képesek lennénk az enyhe koponyasérülést objektíven diagnosztizálni, vagy prognosztizálni, mely beteg igényel hosszabb távon kezelést. Sokszor maga a beteg sincs tisztában vele, hogy például depressziós tünetei hátterében a korábban elszenvedett agyrázódás áll, amely kezelést igényelne."

     A kutatócsoport az elsők között állapította meg, és számolt be a szakirodalomban arról, hogy az MR-képalkotás újabban kifejlesztett módszerei, a DTI (diffúzióstenzor-képalkotás), az SWI (fogékonyságsúlyozott képalkotás) rutinszerűen még nem alkalmazott speciális kombinációja révén megismerhető az enyhe koponyasérülés kórmechanizmusa és gyógyulása. Az eredmények alátámasztják a csoport munkahipotézisét, miszerint az enyhe koponyasérülést elszenvedett betegek közül kiszűrhetők azok, akik hosszú távon terápiára szorulnak a fellépő és elhúzódó hangulatzavarok, depresszió, koncentrációhiány miatt, gyógyulásuk pedig objektíven ellenőrizhető. Mindez nagymértékben hozzájárul eredményes kezelésükhöz.

      A  kutatócsoport felfedezését a szakterület vezető amerikai lapjában, a Journal of Neurotrauma folyóiratban tette közzé. Az eredmény jelentőségét mutatja, hogy a szerkesztőség a magyar kutatók írásából választott illusztrációs anyagot a januári lapszám címlapjára.
















 

Hírarchívum