Hírek

Egyéb hírek - 2012. november 21, szerda

Meghívó a Bolyai ösztöndíjasok harmadik előadására

MTA PAB Székház

MEGHÍVÓ

A Magyar Tudományos Akadémia

Pécsi Területi Bizottság elnöke

tisztelettel meghívja Önt a

2012. november 29-én (csütörtök) 16.00 órakorkezdődő Bolyai Ösztöndíjasainak előadássorozatának harmadik előadására

Előadók

 

Gőzsy Zoltán                 PTE BTK

                 „A püspök-főispánok szerepe és helyzete a 18. századi Magyarországon”

 

A Bolyai János kutatási ösztöndíjam keretén belül a pécsi egyházmegye példáján keresztül vizsgálom a katolikus egyház 18. századi történetét. A kutatás során szisztematikusan elemzem egyház és állam kapcsolatát, felső-, közép- és alsószinten egyaránt. Kísérletet teszek az egyházpolitikában bekövetkezett változások okainak, motivációinak felvázolására. A feltárt primer forrásoknak köszönhetően lehetőségem nyílt árnyaltabb képet nyújtani a témáról, valamint újabb szempontokat kínálni. Jelen előadásban azt mutatom be, hogy a korszak uralkodói, milyen különböző stratégiák alapján igyekeztek a magyarországi püspököket bevonni társadalompolitikai és modernizációs céljaik eléréséhez, milyen csatornákon keresztül próbálták elérni az egyház alsó szintjét, a plébániákat. 

 

 

Matics Zsolt                  KE ÁTK

„ A megvilágítás hatása az anyanyulak termelésére és viselkedésére”

 

Az állattenyésztésben fontos feladat az állatok igényének pontosabb megismerése. Az anyanyulak általában naponta egyszer szoptatják fiókáikat. Egyik kísérletünkben abból a feltételezésből indultunk ki, hogy egy arányosan lerövidített, „18 órás nap” esetén megnő a 24 óránkénti szoptatások száma, ami kedvező hatással lehet a szopósnyulak tejellátottságára. Az eredmények szerint azonban a „24 órás biológiai óra” a meghatározó, az anyák ehhez igazodva szoptattak. A szakkönyvekben anyanyulaknak minimum 25-40 lux fényerősséget ajánlanak, azonban nem található a fényerősség hatását vizsgáló tudományos közlemény. Egy kísérletben célunk a különböző fényerősség mellett tartott anyanyulak termelésének és szoptatási viselkedésének összehasonlítása.

 

 

Gál István László          PTE ÁJK

"A gazdasági válság és a büntetőjog kétirányú kapcsolatrendszere"

Előadásomban arra keresem a választ, hogy milyen viszony áll fenn a gazdasági válság és a gazdasági bűnözés alakulása között, valamint milyen szerepe lehet a gazdasági büntetőjognak a válság elleni küzdelemben. A gazdasági büntetőjog történetének kutatása során korábban több olyan forrással is találkoztunk már, amelyek a társadalmi és gazdasági válságperiódusok alatti vagy utáni gazdasági büntetőjogi törvényhozással illetve jogalkalmazással is foglalkoznak, de ezek többsége 2008 nyaráig inkább történelmi-jogtörténeti érdekességeknek számított. 2008 őszén azonban szembesülnünk kellett azzal, hogy egy olyan méretű gazdasági válság van kibontakozóban, amely hatását tekintve még az optimista elképzelések szerint is összemérhető lesz az 1929-33-as nagy gazdasági világválsággal. Ekkor merült fel a kérdés, hogy a gazdasági válság leküzdésének eszközei között fontos szerepe lehet a büntetőjog eszköztárának, és a továbbiakban célszerű lenne ebben az irányban kutatásokat végezni. A téma aktualitását a világgazdaságban még 2012-ben is tartó, és Magyarországon sajnálatos módon fokozottan elmélyülő gazdasági válság is aláhúzza. A kutatásunk célja annak vizsgálata volt, hogy a büntetőjog sajátos eszközrendszerével miként lehet küzdeni azon káros jelenségekkel szemben, amelyek a gazdasági növekedés újbóli beindulását gátolják. A gazdasági büntetőjog szerepe a gazdasági válság kezelésében a kiinduló hipotézisünk szerint meglehetősen korlátozott. Mivel azonban a gazdasági bűnözés a gazdasági növekedés egyik gátja, ez a munka talán szerény mértékben hozzájárulhat a recesszióból való kilábaláshoz is. (A gazdasági bűnözés visszaszorítása ebben a tekintetben nem elégséges, de mindenképpen szükséges feltételnek minősül.)

 

 

Janszky József               PTE ÁOK

„Emberi agy képlékenységének vizsgálata idegrendszeri képalkotó eljárásokkal”

Az új idegrendszeri képalkotó eljárások robbanásszerű fejlődésen mentek át, alkalmazásukkal mind a funkcionális, mind a morfológiai agyi plaszticitás (képlékenység) korábbiakhoz képest teljesen más megközelítéssel vizsgálható: betegségekben és egészségesekben is. A plaszticitásnak döntő szerepe lehet, hogy az idegrendszeri betegségekben egyes agyi funkciók a sérülések ellenére sokáig több-kevésbé épek maradnak. Plaszticitás és a kórfolyamat egymással ellentétes hatása alakítja ki a klinikai képet számos idegrendszeri betegségben, mint például az epilepszia, Parkinson kór és a sclerosis multiplex esetén. Bolyai ösztöndíj során vizsgáltam számos kórképben a beszéd és motoros rendszer plaszticitását, továbbá az egészséges emberekben a koffein bevitel plaszticitás-indukáló hatását, az előadás során ezen eredményeket mutatom be.
 

 

Helyszín:PAB Székház (Pécs, Jurisics M. u 44.)
 

Megtisztelő jelenlétére feltétlen számítok!

Kosztolányi György
az MTA r. tagja
a PAB elnöke

 

Hírarchívum