Hírek

Sajtószoba - 2018. június 7, csütörtök

Új technikák az ideg- és gerincsebészetben a Markusovszky Kórházban

A betegek biztonsága is növelhető a neuronavigációs rendszer és az új képerősítők használatával a Markusovszky Kórházban. A műtétek pontosságát segíti az öt éve használt neuronavigációs rendszer, és a közeljövőben tervezik a minimál invazív gerincsebészet bevezetését is.

A Markusovszky Kórház ideg- és gerincsebészeti osztálya 26 ágyas: ebből 8 a krónikus, 14 az aktív, és négy a szubintenzív ágy. Az utóbbiakhoz központi oxigén és vákuum, valamint betegmegfigyelő monitor is tartozik.

“Szinte teljes ellátást nyújtunk a nyugat-dunántúli régióban a Vas, Zala és Veszprém megyék nyugati részén élőknek”- kezdi az osztály bemutatását dr. Szabó József főorvos, aki a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán diplomázott 1987-ben, majd a gyulai Pándy Kálmán Kórház Általános Sebészeti Osztályán kezdett dolgozni. Három szakvizsgát szerzett (sebészetből, idegsebészetből és baleseti sebészetből), mindhármat jeles eredménnyel, és tíz éve dolgozik Szombathelyen, az ideg- és gerincsebészeti osztály vezetőjeként.

Elmondta, hogy a regionális átszervezés óta 7-800 ezer ember elsődleges idegsebészeti ellátása tartozik hozzájuk. A Nyugat-Dunántúli Regionális Idegsebészeti Központ Győrben van, de jó a munkakapcsolatuk a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikájával is - kórházuk az egyetem oktatókórháza. Az idegsebészeti beavatkozást igénylő agyi érbetegségek ellátásában a Markusovszky Kórház érintett osztályai együttműködnek a PTE Idegsebészeti Klinikájával.

2013 februárja óta működik neuronavigációs rendszer a Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban: a sebészek folyamatos tájékozódását segítő, 110 millió forint saját forrásból vásárolt készüléket a hozzá tartozó számítógépes háttérrel elsősorban a koponya- és a gerincműtéteknél használják az ideg- és gerincsebészeti osztály orvosai. Dr. Szabó József a neuronavigációt az autókban található GPS-hez hasonlítja. A rendszer három részből áll: tervezőállomásból (az orvosi szobában, általában már a műtét előtti napon megtervezik a beavatkozást), infravörös fényforrásokból kamerákkal, és számítógéppel egybeépített sebészi monitorból.

A külső kamera mindkét végén 23-23 infravörös fényforrás van, melyek közepén egy-egy kamera érzékeli a referenciagömbökről visszaverődő infravörös sugarakat. A koponyához és gerinchez is stabilan rögzítenek három-három referenciagömböt, amelyekhez képest (szintén referenciagömbökkel ellátott eszközökkel) lézeres letapogatással vagy mechanikus érintéssel határozzák meg az arc, vagy gerinc húsz-húsz pontjának térbeli helyzetét. A számítógép ezekhez viszonyítva “helyezi el a térben” a műtét előtt elkészített röntgen-, CT vagy MR-képeken látható anatómiaképleteket vagy kóros elváltozásokat. Ennek segítségével nagy pontossággal tudják megtervezni, illetve végrehajtani a koponyanyitásokat, a mintavételeket vagy a daganatok eltávolítását az agyból.

Nagy segítséget nyújt a rendszer a gerincsebészetben is: segíti a csigolyák csontcementtel való  feltöltését, a mintavételt a csigolyákból, és a csavarok csigolyákba vezetését a stabilizáló műtéteknél. Az agysebészetben már napi rutinként használják a navigációt, a gerincsebészetben még folyamatban van a bevezetése. Ehhez óriási segítséget nyújt majd az új röntgen képerősítő.

A főorvos úgy fogalmaz: nem lehet panasz a jelenlegi felszereltségükre, technikai lehetőségeikre, és rövidesen további fejlődésről is beszámolhat, mert a közeljövőben tervezik a minimál invazív gerincsebészet bevezetését. Eddig a gerincstabilizáló műtéteknél egy nagyobb, a gerinc felett középen vezetett bőrmetszés után az izmokat mindkét oldalon leválasztották a csigolyaívekről a csavarok bevezetéséhez. A minimál invazív technikánál - az arra alkalmas műtéteknél és betegeknél - a gerinc két oldalán több kisebb metszésen keresztül vezetik be a csavarokat röntgen képerősítő ellenőrzése mellett. A sokkal kisebb feltárás csökkenti a műtéti időt, a vérigényt, a betegek műtét utáni fájdalomcsillapító igényét, valamint a felépülés idejét is.

Az új eljárást még tanulni kell, és további eszközök beszerzése is szükséges hozzá. A végső cél az, hogy a minimál invazív technikát a neuronavigációval ötvözzék, mindkét eljárás, illetve technika előnyeinek kihasználásával.

Forrás

Vas Népe

Hírarchívum