Hírek

Sajtószoba - 2018. május 31, csütörtök

Sürgős átalakítások a sürgősségi ellátásban

Áttörés szintű, központi "átkapcsolást" sürgetnek a sürgészek a sürgősségi ellátásban, életszerű minimumfeltételeket és kompetenciarendeletet is várnak, ez utóbbit a négy hazai egyetemen már elindított kiemelt kompetenciájú ápolóképzés is fókuszba helyezi.

Van mit tennie az EMMI-nek, ha valóban átszervezné és megerősítené a sürgősségi ellátást, annak megfelelően, ahogyan azt eddigi megszólalásaiban szinte kivétel nélkül megemlítette a tárca frissen kinevezett vezetője, Kásler Miklós - írja a Medical Online. A lap szerint a döntéshozók felismerték, hogy van tennivalójuk a területen.

Ideje lenne a gyors lépéseknek, hiszen jövő év január-februárjában állhat munkába 220 kiemelt kompetenciájú ápoló (Advanced Practice Nurse, APN). Ők jelenleg négy hazai képzőhelyen, a hat lehetséges specializáció valamelyikén már tanulnak, hogy MsC képesítést szerezzenek: 50 százalékuk a Pécsi Tudományegyetemen készül a magasabb szintű feladatok ellátására, 50 százalékuk pedig a három másik, egészségügyi felsőoktatási intézmény valamelyikében folytatja tanulmányait. A hat választható specializáció közül a sürgősségi a legnépszerűbb a körükben.

Papp László, a Szegedi Tudományegyetem ETSZK oktatási tanszékvezető-helyettese a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara I. Országos Sürgősségi Konferenciáján elmondta, hogy egyelőre még nem egészen tisztázott, pontosan hogyan illeszkednek majd be az APN-ek a hazai sürgősségi betegellátó osztályok (SBO) mindennapjaiba. Véleménye szerint a munkakörben szükséges kritikus gondolkodás, az ön- és helyzetmenedzselési képesség ugyanis meglehetősen idegen a hazai ellátási gyakorlattól, az orvosok pedig "belenevelték az ápolókba a tanult tehetetlenséget", amit nehéz lesz gyorsan átalakítani. A szemlélet mellett a megfelelő jogi környezetet sem teremtették meg ahhoz, hogy az APN-ek adekvátan láthassák el a képzettségüknek megfelelő feladatokat: a szakdolgozóknak ugyanis nincs aláírási joga, pecsétje, MedSol kódja, így kérdéses, hogyan rendelhetnek majd el egy röntgent, vagy laborvizsgálatot.

Papp László szerint nemcsak az MSc, hanem a BSc és OKJ-s ápolók kompetencia- és felelősségkörének meghatározása is várat magára. A kiemelt kompetenciájú ápolók munkába állása finanszírozási kérdéseket is felvet, amiket szintén nem válaszolt meg a döntéshozó. Az oktatási tanszékvezető-helyettes szerint a kompetenciák rendezése sokat tudna segíteni az ápolók rendszerben való elhelyezésén, és megítélésének javításában: ennek hiányában - mindegy, milyen végzettsége van egy egészségügyi szakdolgozónak - papíron ugyanazokat a feladatot végezhetik mindannyian, a gyakorlatban viszont nap mint nap áthágják a kompetenciaköreiket.

Az SBO-kra érkező betegek 30 százaléka nem igényel orvosi ellátást számos felmérés szerint, ám az is kérdéses, hogyan fogadják majd el a páciensek, hogy nem szakorvos látja el őket, és a szakember szerint ahogyan a lakosság, úgy a szakma felőli kommunikáció területén is javítani kell.

Rogus Piroska, a győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház SBO-jának diplomás ápolója szerint a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő biztosítása nélkül nem lesz előrelépés a sürgősségben. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendszerben a 40 éves korosztály a meghatározó, nincs szakdolgozói utánpótlás.

"Nincs fölöslegesen megjelenő beteg, ha nem tudjuk megoldani a problémáját, az a mi működési elégtelenségünket igazolja" - válaszolta a konferencián a túlterheltséget firtató felvetésekre dr. Berényi Tamás, a Semmelweis Egyetem Klinikai Központ SBO klinikai főorvosa. Véleménye szerint betegcentrikus menedzsmentszemléletre van szükség a sürgősségben, és minden páciensnek a saját igényei szerinti ellátást kell biztosítaniuk.

Nem fog javulni a sürgősségi betegellátás helyzete, amíg a központi egészségügyi vezetés nem nyilvánítja stratégiai ágazattá - véli dr. Botos Péter, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) triázs munkacsoportjának vezetője, az Egészségügyi Szakmai Kollégium oxyológia tagozat tanácsának tagja. Hozzátette, hogy az ellátást meghatározó minimumfeltételekről szóló rendeletről ugyan mindenki tudja, hogy van, csak éppen senki nem tartja be a feltételeit, és nem ellenőrzik ezek meglétét.

Dr. Kiss Domonkos, a Siófoki Kórház SBO-jának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenleg érvényben lévő rendelet helyenként túlzó, például műszakonként 12 nővér alkalmazását írja elő olyan ágyszám mellett, ahol a gyakorlati munkát ismerve hatan is el tudnák látni a feladatot.

Botos Péter elmondta, hogy elkészült a sürgősségi triázs irányelv, és hamarosan a graduális és a posztgraduális képzés tananyagának is része lesz a Magyar Sürgősségi Triázsrendszer (MSTR), amit az MSOTKE adaptált a Kanadában működő szisztéma alapján a hazai ellátórendszerre. Az MSTR infotechnológiai háttere egyelőre nem rendezett, de hosszú távon egy országosan egységes betegmegítélési és betegirányítási rendszer kialakítása a cél: ennek adatbázisa megteremtené az átlátható és minőségi ellátás feltételeit a sürgősségben, amivel az egészségpolitikai döntéseket is hiteles adatokkal tudnák megalapozni, és ami lehetővé tenné, hogy a betegek valamennyi SBO-n ugyanolyan színvonalú ellátáshoz jussanak.

A győri Petz Aladár Kórház belgyógyász és klinikai onkológus szakorvosa, dr. Kullmann Tamás szerint nem véletlen, hogy a vidéki kórházakban működnek jól az SBO-k: ezekben az intézményekben könnyen elérhetőek a társszakmák. Ugyanakkor a betegek mindenütt felróják a hosszas várakozási időt, a menedzsmentek pedig az ellenőrizhetetlen költségek miatt panaszkodnak leginkább.

Forrás

hazipatika.com

Hírarchívum