Hírek

Egyéb hírek - 2018. május 4, péntek

Immunizáció - Kulcsszerepben a PTE a fertőző betegségek elleni harcban

A szakértők szerint a védőoltások egyre fontosabbak

A súlyos fertőző betegségeket csak karanténba sikerült szorítani a védőoltások révén, nem pedig véglegesen legyőzni, derült ki a PTE ÁOK Műveleti Medicina Tanszéke által szervezett nemzetközi konferencián. A téma elismert szakértői hangsúlyozták: a globalizáció és tömeges migráció korában a védőoltások fontosabbak, mint valaha.

 

Stemler Miklós írása

 

Rangos résztvevőkkel, többek között az Egészségügyi Világszervezet és a Országos Közegészségügyi Intézet részvételével tartották meg az orvostudományi karon a Nemzetközi Immunizációs Kerekasztalt, amely a világszerte megtartott Immunizációs hét kiemelkedő magyarországi eseménye volt. A téma fontosságát nehéz lenne túlhangsúlyozni, hiszen az immunizáció, azaz a védőoltások elterjedése vetett véget a súlyos tömegjárványok korszakának a huszadik század során. Bár az olyan rettegett betegségeket, mint a torokgyík, fekete himlő, gyermekbénulás már csak irodalmi művekből ismerjük, mindez egyáltalán nem jelenti azt, hogy véget volna ért a harc ezen a téren. Épp ellenkezőleg: ahogy a kerekasztal előadói hangsúlyozták, a globalizáció, a tömeges migráció és az oltásellenes kampányok újabb komoly kihívásokat jelentenek.

Ebola nem, kanyaró igen

Dr. Szilárd István, a Műveleti Medicina Migrációs Egészségügyi munkacsoportjának vezetője és Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet magyarországi irodájának vezetője a migráció jelentette kihívásokat elemezte. A sokat emlegetett gazdasági, társadalmi és kulturális aspektusok mellett az egészségügy háttérbe szorul, holott az eltérő fejlettségű országokból érkezők komoly feladatokat rónak az egészségügyre. Bár a médiában sok alaptalan rémhír jelent meg az Európába hurcolt életveszélyes betegségekről, a kockázat valódi, ám sokkal hétköznapibb. A nem egy esetben szó szerint szétbombázott egészségüggyel rendelkező országokból menekülők a fejlettebb országokban már ismeretlennek számító fertőző betegségeknek lehetnek kitéve, amelyek komoly problémákat jelenthetnek az ezekre nem felkészült befogadóországok számára. Nem csupán a válságövezetekből érkező menekültekre és bevándorlókra vonatkozik mindez. Miután a környező országok egy részében, elsősorban Romániában és Ukrajnában sokkal alacsonyabb az „átoltottság”, mint Magyarországon, az innen származókkal is érkezhetnek elvileg már legyőzött fertőző betegségek, ahogy ezt a közelmúltban a keleti határvidéken több kisebb kanyarójárvány is bizonyította.

Az ellátórendszernek fel kell készülnie az eltérő egészségügyi kultúrából érkezők jelentette igényekre és kockázatokra, és ezen a téren a PTE európai szinten is úttörő szerepet játszik. Ahogy Szilárd István hangsúlyozta, Pécsett évente több száz magyar és külföldi hallgató ismerkedik meg a migrációs egészségügy területével, egyedülálló módon a kontinensen, nem beszélve a pécsi vezetésű konzorcium által kidolgozott migrációs egészségügyi szakképzésről. A tudás gyakorlati alkalmazásához viszont óriási szükség lenne a felkészült szakembereken felül nemzetközi, naprakész és megbízható egészségügyi adatbázisokra; a migrációs válságnak ez az egyik legfőbb tanulsága.

Magyarország mintaország

Az immunizációt paradox módon épp sikeressége fenyegeti, hiszen miután sok fertőző betegséggel generációk óta nem találkozott a fejlett világ a védőoltásoknak köszönhetően, sokan hajlamosak a védőoltásokra szükségtelen nyűgként tekinteni a szülők közül, nem beszélve az azokat övező különböző összeesküvés-elméletekről. Ennek köszönhetően Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban jelentősen csökkent az elmúlt években az átoltottság, aminek meg is lett az eredménye: több egyébként elkerülhető járvány is kitört, halálos áldozatokat is követelve.

Holott mint azt Dr. Oroszi Beatrix, az Országos Közegészségügyi Intézet szakembere hangsúlyozta, a 21. század egyik fő egészségügyi tanulsága, hogy a fertőző betegségektől nem szabadultunk meg, csak visszaszorítani sikerült őket. A jó hír az, hogy Magyarországon továbbra is magas az oltási fegyelem, az átoltottság az egész népességnek védelmet biztosító 99 százalék felett van.

A fertőző betegségek mellett Oroszi Beatrix még egy területet emelt ki, ahol a védőoltásoknak nagy szerepe lehet, ez pedig a rákprevenció. A vírusos fertőzés okozta méhnyakrák elleni harcban nagy előrelépést sikerült elérni a szabadon választható oltás térítésmentessé tételével, mégpedig épp a legelesettebb csoportok esetében.

Pécsi eredmények

A társadalmi-gazdasági vetület pedig létfontosságú, ahogy arra előadásában Dr. Orsós Zsuzsanna, a PTE kutatója rámutatott. Hiánypótló munkájában a roma populáció immunizációját kutatta, és míg a kötelező védőoltások terén ez megegyezik a többségi társadalom adataival, az opcionális, többnyire fizetős oltások esetén messze jóval alacsonyabb. A résztvevők egyetértettek abban, hogy mindez alapvetően csorbítja az egészségügyi esélyegyenlőséget és további vizsgálatot és intézkedéseket kíván.

Hasonlóan hiánypótló a PTE ÁOK Biotechnológiai Intézetének kutatói, Prof. Németh Péter és Dr. Böröcz Katalin kutatása, amely a védőoltások hosszú távú hatásosságára koncentrált. A vakcinák bizonyos fajtái egy idő után már nem nyújtanak teljes szintű védettséget, komoly kockázatot okozva például a fertőző betegségekkel kapcsolatba kerülő egészségügyi személyzet, avagy a sebezhető (időskorú, súlyos betegséggel küzdők) népesség körében. A pécsi kutatók által kidolgozott teszt a remények szerint költséghatékonyan és egyszerűen lesz képes feltárni a potenciális kockázatokat.

A PTE egy másik kritikus fontosságú téren is vezető szerepet tölthet be, ez pedig a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók egészségügyi szűrése. Csak Pécsett mintegy 5 ezer külföldi hallgató tanul, országosan pedig több tízezren, miközben egészségügyi szűrésük teljesen esetleges. Ahogy arról előadásában Dr. Tibold Antal beszámolt, egy szerencsére elszigeteltnek bizonyult TBC eset után egy összegyetemi munkacsoport készített egy átfogó javaslatot a külföldi egyetemisták vizsgálatára, és ebből a tervek szerint országos eljárásrend válhat. A résztvevők által támogatott koncepció kritikus fontosságú lehet az esetleges járványhelyzetek megelőzésében.

Hírarchívum